Kína az év első négy hónapjában minden korábbinál nagyobb költségvetési hiányt halmozott fel, miközben az Egyesült Államokkal folytatott vámháború árnyékában masszív gazdaságélénkítésbe kezdett. A több mint 2,6 billió jüanos deficit a jelek szerint elérte csúcspontját, és a friss adatok alapján egyre kevesebb az esély újabb állami támogatásokra — különösen most, hogy az amerikai–kínai feszültségek enyhülni látszanak.
Emmanuel Macron francia elnök rekordösszegű külföldi befektetéseket jelentett be a "Choose France" rendezvényen, miközben Franciaország gazdasági kihívásokkal küzd – jelentette a Politico.
Miután a Moody’s pénteken rontott az Egyesült Államok államadós-besorolásán, Donald Trump egyik közeli embere éles kritikával illette a döntést, csakhogy nem a megfelelő személyt támadta meg. A célkeresztbe került Mark Zandi ugyanis nem is a döntést hozó Moody’s hitelminősítőnél dolgozik, írja a Bloomberg.
A múlt héten a piac ráijesztett Romániára, hiszen a lej meredek gyengülésbe kezdett és a kötvényhozamok jelentősen emelkedtek az elnökválasztás első fordulója után. A nacionalista George Simion a vártnál nagyobb fölénnyel nyerte meg a voksolást, amit követően a kormány lemondott totális politikai káoszba taszítva az országot. A vasárnap esedékes második forduló tétje az, hogy sikerül-e felszámolni ezt a káoszt, illetve melyik úton indul el Románia, melyet már eddig is megtépázott a jelenlegi helyzet, de lehet, hogy ez még csak a kezdet.
Fontos kiadási tételek számára csinált helyet a kormány a 2026-os költségvetésben - derül ki a napokban beterjesztett 2026-os büdzséről szóló törvényjavaslat kiadási oldalának részletes elemzéséből. Ami nagyon érdekes, hogy összességében az inflációtól jócskán elmaradó, lényegében stagnáló kiadási főösszeget vállalt be a kormány 2026-ra a 2025-ös tervekhez képest.
Az Ecofin tanácsülésén vett részt Nagy Márton kedden és a költségvetés stabilitásának fontosságát hangoztatta.
Áprilisban 376,4 milliárd forintos mínuszt halmozott fel az államháztartás pénzforgalmi szemléletben - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes költségvetési jelentéséből. Ez a második legmagasabb negyedik havi hiány az elmúlt 24 évben.
Románia politikai válsága és a koalíciós kormány bukását követő, a gazdasági egyensúlytalanságokra adott politikai válasz lehetséges késedelmei alááshatják az ország külső finanszírozási forrásait - közölte az S&P Global a Reuters tudósítása szerint.
Románia hitelfelvételi költségei jelentősen megemelkedtek csütörtökön az elnökválasztás utáni első kötvénykibocsátáson, miután a radikális jobboldali George Simion vasárnapi első fordulós győzelme politikai válságot okozott az országban.
Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.
Úgy kellene leszorítani az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányát, hogy jó esély van arra, hogy egy ultranacionalista, euroszkeptikus politikus lesz az ország új elnöke, miközben a kormány önként lemondott – a fenti mondatban röviden össze lehet foglalni Románia elmúlt két napját. Ez pedig már a piac szerint is komoly feladat, amit jól mutat, hogy kedden másfél héttel az elnökválasztás második fordulója előtt a jegybanknak kellett megmentenie a román lejt a totális összeomlástól, miközben a kötvényhozamok megállíthatatlanul emelkednek. Izgalmas napok elé néz keleti szomszédunk a közelgő választások előtt.
Kedd délután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a 2026. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A tervek szerint a jövő évi büdzsé parlamenti zárószavazása június 16-án lesz. Nagy Márton kérdésre válaszolva kifejtette: Orbán Viktor azt kérte tőle a vártnál rosszabb gazdasági növekedési adatok után, hogy küzdjön keményebben. Azt elismerte a tárcavezető a Portfolio érdeklődésére, hogy mind az idei, mind a jövő évi kormányzati növekedési várakozást lefelé mutató kockázatok övezik. A miniszter az eseményen reagált az extraprofitadó fenntartásával kapcsolatos vállalatvezetői kritikákra is, valamint beszélt az árrésstop fennmaradásának feltételeiről és esetleges kiterjesztéséről is.
Jelentős, 2 százalékos zuhanást produkált kedden a román lej az euróval szemben, majd a jegybanknak kellett beavatkoznia, hogy fékezze a szabadesést. A befektetők láthatóan aggódnak a román politikai fejlemények miatt, kulcsfontosságú lehet az elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója.
Rosszabb a 2025-ös gazdasági teljesítmény, emiatt elcsúsznak a bázisfolyamatok, kedvezőtlenebbek a 2026-os növekedési kilátások, rendkívül alacsony az általános tartalék, az uniós forrásokkal kapcsolatban jelentősek a bizonytalanságok, furcsa a jövő évi béremelkedési várakozás, két beépített (vagyonkiadások és védelmi tartalék) akna is van, ráadásul a korai költségvetés-elfogadásból fakadó kockázatokat csak tovább fokozza a jelenlegi vámháborús helyzet - így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács vasárnap késő este, a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének főbb üzeneteit. A Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is. Mindezektől függetlenül a Tanács ezúttal sem tartotta indokoltnak az egyet nem értés jelzését. Mutatjuk a 28 oldalas KT-vélemény legfontosabb érdekességeit, és a jövő évi költségvetés legérdekesebb bevételi és kiadási tételeit.
Az orosz pénzügyminisztérium jelentősen megemelte a 2025-ös költségvetési hiány előrejelzését, miután az alacsony olajárak miatt csökkentette az energiabevételek várható összegét. Az új célszám háromszorosa az eddiginek.
Magyarország is kérvényezte az Európai Bizottságnál a nemzeti menekülési záradék aktiválását – tudta meg a Portfolio az uniós végrehajtó testülettől. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja az intézkedést, az 2028-ig további fiskális mozgásteret biztosít a kormánynak, mivel így a védelmi kiadások egy részét kihagyhatja a stratégiai és növekedési paktum hiányszámításából. A döntés lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokból legfeljebb a GDP 1,5%-ának megfelelő összeget nem kell beleszámítani a költségvetési hiányba.
A világ országainak államadóssága 2030-ra a globális GDP csaknem 100 százalékára nő az amerikai importvámok és a lassuló gazdasági növekedés következtében - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében.
Az egész Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányát próbálja lefaragni Románia, mely mindent megtesz, hogy elkerülje a hitelminősítőknél a befektetésre nem ajánlott (bóvli) státuszt. Az egyébként is törékeny makrogazdasági helyzetet csak tetézi a politikai kockázat, melyet a tavaly novemberi viharos elnökválasztás megismétlése hordoz magában. A piaci szereplők már érezhetően mozgolódnak, megjelent a román állampapírok piacán például az a Franklin Templeton, mely általában azoknak az országoknak a kötvényeit veszi, ahonnan a befektetők többsége épp igyekszik távol maradni. Így volt ez Magyarország esetében is a 2010-es évek első felében, amikor több mint 10 milliárd dolláros portfóliót épített fel az amerikai hedge fund.
Az anyák élethosszig tartó szja-mentessége alaposan megterheli az államháztartást, a jegybank szakértőinek számítása szerint a költségvetési hiány csaknem 1 százalékponttal lehet magasabb, amikor már a kétgyermekes anyák is teljes körben igénybe vehetik.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerint a politikai viták rossz területre összpontosítanak a költségvetési megszorítások során, mivel ezek a kiadások csak kis részét képezik a szövetségi költségvetésnek.
A technológiaátadás jelenleg gyakorlatilag nem része a kelet-ázsiai befektetési terveknek.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Kezdetben békésen indult.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
